Diabetesben a szívelégtelenség gyorsabban progrediál, de ez a folyamat a diabetes szigorú ellenőrzésével nagyon hatásosan lassítható.

Egy új vizsgálatban igazolódott, hogy a vesére és a szívre vonatkozó biomarkerek segítségével meg lehet jósolni az atherosclerotikus kardiovaszkuláris betegségek kockázatát a krónikus vesebetegségben szenvedő betegeknél.

A 2019 decemberében megjelenő új koronavírus, a „súlyos akut légzőszervi szindrómához kapcsolódó koronavírus 2 (SARS-CoV-2)”, mely a korona­vírus-19 betegséget (COVID-19) okozza, régen látott nehézségek elé állí­totta a világ egészségügyi rendszereit. Habár kezdetben, az egyértelmű légzőrendszeri károsodást okozó hatásai miatt úgy véltük, hogy elsőd­legesen ezt a szervrendszert érinti a betegség, azonban egyre növekvő mennyiségű adat áll rendelkezésünkre az egyéb szervek károsodásáról.

Néhány ismert biomarker mérésén alapuló pontrendszer alapján becsülhető lehet a diabeteses és prediabeteses betegek 5 éven belüli szívelégtelenség kockázata.

A fázis III HELIOS-A vizsgálatban az Alnylam vutriszirán hatóanyagú készítménye hatásosnak bizonyult a transztiretin-mediált amiloidózis kezelésében.

COVID-19-ben a magas NT-proBNP érték a szívelégtelenségben nem szenvedőknél is emelkedett mortalitást jelez.

A cikk bemutatja a csökkent ejekciós frakcióval járó szívelégtelenség (HFrEF) standard terápiájára vonatkozó adatokat a krónikus vesebetegség különböző stádiumaiban levő betegek esetében, majd az újabb kezelési lehetőségeket veszi szemügyre. Csak a HFrEF kórjóslatának javítása cél­jából alkalmazott készítményekre koncentrál. A tünetek kontrollálására alkalmazott kiegészítő szereket – főleg a kacs- és a tiazidszerű vízhajtókat, valamint a digitalis-készítményeket – nem tárgyalja.

Mindenki, de különösen a szívbetegek számára régóta javasolják a sóbevitel korlátozását, annak ellenére, hogy nem teljesen meggyőző, van-e hatása az életkilátásokra.

Az egészséges populációt érintő állapotfelmérésekkel, a kockázati tényezők felmérésével, a megfelelő korai intézkedésekkel látványosan csökkenthet­nénk a kardiovaszkuláris betegségekkel összefüggő terheket. 

Egy vérvizsgálattal megjósolhatók a (nem a szívet érintő) műtétek után várható kardiális komplikációk.